A lány júniusban kijelentette, hogy szeretne hegedülni. Márpedig, ha a lány ilyesmit kijelent, azt komolyan is szokta gondolni. Hááátde... Hanna, hegedű? Miért nem inkább zongora? Vagy furulya? Vagy... á nem, dob azért mégsem.
Mondtam neki, várjunk szeptemberig. (Hátha mégsem gondolta olyan komolyan...) De a nyár folyamán többször hangsúlyozta, hogy ő bizony hegedülni szeretne.
Ismerős zenetanárral beszéltem, javasolta, mindenképpen vigyem Hannát be a zeneiskolába. (Hozzátette azt is, a hegedűhöz nagyon jó hallás kell...)
Tegnap volt a napja a naaagy felvételinek. Hannát ilyen idegesnek még a tűzvirágos gálaműsorok előtt se láttam soha. Hűha, gondoltam, ez már komoly, ez a gyerek tényleg nagyon szeretne hegedülni. Siettünk is be Paksra, hogy mihamarabb túl legyen a procedúrán.
A hegedűtanár irtó édes, aranyos, jó fej, és még földink is. Rögtön Hanna kezébe nyomott egy hangszert, miután megnézte az ujjait, és felmérte, mekkora kell neki. És az én lányom úgy fogta meg rögtön a hegedűt, mintha mindig azzal a kezében járkált volna. Állítólag ez nagyon ritka.
Aztán skáláztak a húrokon.
Aztán kapott egy vonót, és amikor megszólalt a hegedű, majdnem elsírtam magam.
Jó, tiszta hülye vagyok.
A lányt felvették. "Érzi a hangszert, tökéletes a hallása" (az énekhangja senkit nem érdekel, mondta a tanárnő, meg se hallgatta :D ), "hajlékony, finom kis művészalkat" - dicsérte.
Vittünk egy listát, mert kérte, a táncpróbákról, és a szolfézs óráit ehhez igazítják. Ennek értelmében úgy tűnik, minden egyes délutánja foglalt lesz...
Nem tudom, fogja-e bírni, nem tudom, mennyit ront majd az iskolában a 4,6-os átlagán, hisz most kezdi a felső tagozatot.
Eddig sem nyúztam, ezután sem fogom az ötösökért. Úgy látszik, az ő útja már adott. A végtelenített néptánc-felvételek és táncoscipő-kopogás után mostantól majd hegedűszót is fogunk itthon hallani, remélem, az üveghangok után majd egyre felismerhetőbb formában. :)
Mindenesetre figyelmeztettük, ha nagyon sokat ront az átlagán, valamit abba kell hagynia. De ismerem. Mindent megtesz majd azért, hogy csinálhassa, ha kell kifulladásig is azt, amit szeret. Mert ő ilyen.
Gratulálok Emmám a Nagylányodhoz is.... de elsősorban Neked.Mert nagyon jó anya vagy.
VálaszTörlés