Napi fészbúk-nyavalygásom következik...
Előrebocsátom, hogy szeretem a közösségi portált, amellett, hogy sokat elvett - igaz, inkább csak illúziókat némely embertársammal kapcsolatban -, sokat is adott: emberi kapcsolatokat főleg, és sok-sok tanulságot.
De a borzadály, ami néha ott folyik; napról-napra megdöbbent, vagy épp megnevettet.
Most az előbbi eset történt.
Nem tehet róla szegény fészbúk (se Zuckerberg), hogy azon embertársaink profilja is a világhálón kering, akik már elhagyták a porhüvelyüket, hacsak valamelyik hozzátartozójuk nem törli őket, vagy nem írja át oldalukat emlékoldallá. Utóbbiakkal gyakran találkozom, lehet némelyeket visszataszít, én szép, valamelyest továbbélést biztosító gesztusnak tartom.
De olyan furcsa volt látni a jobb oldalon, hogy XYZ-nek, aki nem túl régen boldogult meg, a Fészbúk születésnapját jelezte... Kicsit hidegrázós érzés volt.
És nem is ez volt a morbid... hanem az, hogy többen boldog születésnapot kívántak az illetőnek... :O
Nem volt sok ismerőse, de azon kevesek között is akadt ezek szerint olyan, aki hogyúgymondjam nem volt képben...
Elgondolkodtam. Nem is tudom, ha én az örök vadászmezőkre költöznék, vajon hányan kívánnának boldog születésnapot még a halálom után hónapokkal is? És arra is gondoltam, hogy vajon szükségem lenne/van-e ilyen "ismerősökre"?
Hm.
Hmm... teljesen egyetértek. Csak tudod ezek az ismerősök nagyon jól tudják, hogy kedves barátunk sajnos már nincs közöttünk. És ez a legmorbidabb része a dolognak...
VálaszTörlésFigyelj, szerintem nem tudják, csak egyszerűen figyelmetlenek... Vagy megint naiv vagyok...
VálaszTörlésÉn már megírtam a miheztartást arra az esetre ha megmurdelek...a jelszavakkal együtt, hogy be tudjanak lépni, bemásolni az elköszönő szövegem /vagy addigra lehet lesz videóm linkjét majd töröljék az oldalt....
VálaszTörlés(hehe..sejtem ezért mindenkit túlélek...vagy nem)
innen is látszik, hogy mennyire figyelnek egymásra az emberek... szörnyű... :(
VálaszTörlés