Augusztus 20.

Ezelőtt 11 évvel láttam ezt (az akkor egyébként teljesen friss, 2003-as) felvételt a tévében.

Előtte 2 és fél hónappal halt meg Andris.

Szinte semmire nem emlékszem abból az időszakból, az agyamban csak foszlányok maradtak, törlődött a memóriám, hogy túlélhessem. Ennek a csíksomlyói ősbemutatónak a pillanatai viszont megmaradtak. Látom magam, ahogy az íróasztalomnál gubbasztva bámulom a tévét. Az István a király odaszögezett a képernyőhöz. 

Szinte végig sírtam.

Megbabonáztak a táncosok is, akkor még nem gondoltam (mert nem mertem gondolni), hogy lesz egy álomlányom, aki táncolni fog, ráadásul abban az együttesben, amelynek az egyik tagja, Bozár László, egyúttal a Honvéd Táncegyüttes táncosa, maga is látszik a felvételen.. :)
Egyébként a lényeg: boldog születésnapot, Magyarország...

Húsvét előtt

Tegnap óta mindhárom gyermek itthon van, ami  miatt tegnap estére már idegösszeomlás-közeli állapotban leledzettem és kértem apjukat, miután a 2 fiú szétdobálta a frissen összehajtogatott ruhákat, hogy akkor legyen szíves ő befejezni a fürdés utáni öltöztetést, és túrja elő a ruhahalom alól Álmos pizsamanadrágját ("Miért nem találod, de az az, igen, rózsaszín, nem tűnt fel, hogy általában rózsaszín ruhákban alszik???" :P ), míg én kiporszívózok és levezetem a feszültséget... 

Ármin tiszta zizzent volt egész nap, Hannát lezárta a szuterénlejáróba míg én lent voltam a mosókonyhában és lekapcsolta a villanyt, szegénykém ott pityergett a tök sötétben ahelyett, hogy szólt volna nekem... Délután nekilökte a széknek... Párnacsatáztak Álmossal és ledöntötték az ablakban a vázákat... És a többi. Estére már olyan állapotban voltam, hogy magam se találkoztam volna szívesen magammal... 

Béke addig volt, míg tojást festettek (és állítólag addig, míg én elmentem aerobikra; apjuk szerint abban az 1 órában semmi baj nem volt velük, mondtam neki este fél 8-kor, hogy jó, akkor most elmegyek félmaratont futni, hogy mindenki nyugiban legyen... ^^)

A tojásfestés képei (a tojás kifújását apjuk végezte, nagy röhögések közepette):

Ma pedig be kell rongyolnom P-ra "még pár dologért" (mindigezvan), tegnap akartam, de annyira fájt a fejem, hogy nem mertem autóba ülni, ma viszont annyian lesznek a teszkóban, ahova készülök, hogy pánikrohamot kapok a gondolatától is.

Délután befejezem a takarítást, aztán holnap jöhet a sütés-főzés; ja, meg egy délelőtti hazai futó"verseny".... :)