2021. március 9., kedd

Karanténnapló - 0. nap

Hát ez a nap is eljött, valahogy éreztem, hogy nem ússzuk mi ezt meg.

Apjuk szedte össze valahol a koronát, nem volt nehéz, náluk nincs / sincs home office, sorra dőlnek ki a munkatársai, aki eddig nem került karanténba, annak most sikerült. Biztos nem boldogok, de szerencsére nem betegek. Ellentétben apjukkal: kis nátha, kis ízületi fájdalom, majd hőemelkedés, majd 3 nap alvás és láz, mostanra köhögés. Mindenfélét dugdostam az orra alá, büdös zoknitól az illatosítóig, a borsmentát érezte valamennyire, ízeket nem, még a Negróét se. Ezek a tünetei. Nem eszik, nem is inna, ha nem traktálnám. Elfelejti, nem kívánja. 39 fokos a láza, eddigi életében alig volt láza és már a 37-től kidőlt, ma este pedig már csak annyit mondott, jól van, csak az arca ég. Mintha péntek óta valahogy megszokta volna ...

A sokat szidott egészségügy és hivatali adminisztráció előtt megemelem a kalapom. 
F.-et a munkahelye tesztelte, mert úgy gyorsabb, a két fiatalember ma délelőtt az előre jelzett időpontban megjelent nálunk. Határozottak voltak, de nagyon kedvesek, pedig biztos hulla fáradtak már. Levették a gyorstesztet, természetesen pozitív lett. Minden tudnivalót elmondtak, és minden jót kívántak. (Közben a lányomnak online történelem órája volt a nappaliban, ezt ők is nagyon díjazták.)

10 nap karantén. 10 napig se ki, se be. Ez a nulladik nap, március 19-én éjfélkor "szabadulunk".

Előre nem gondolkodtam, mi lesz, ha ez az eredmény. Direkt. A bevonzás, meg ilyesmi ... Viszont ... Volt egy elmaradt munkám, annyira tudtam, hogy meg kellett volna múlt héten csinálnom ... De a kollegáim segítségével megoldódott ez is.

Mindenki segíteni jelentkezett. A szomszéd, az anyósom, az anyukám, az öcsém, a munkatársaim. Nagyon jó érzés, hogy nem vagyunk egyedül a bajban.

Délután az "ÁNTSZ" -től hívták mindkettőnket, rengeteg adatot lekérdeztek. A hivatalnok türelme előtt le a kalappal, szerint egész nap a telefon mellett ül, kérdez és hallgat és ír, és megért és segít. Kedvesen és csengő hangon. Lehet mondnai, hogy ez a dolga, de szerintem 1 évvel ezelőtt még ő is valami egészen mást csinált ...

Már csak a háziorvost kell elérni, apjuknak a pozitív teszt miatt, nekem, hogy kérjen egy tesztet számomra. Nem veszi fel a telefont, biztosan nagyon elfoglalt. Én se vagyok jól, de a nátha, a fejfájás, az aluszékonyság és a teniszlabdányira dagadt nyirokcsomóim ellenére - vagy épp ezek miatt - bízom benne, hogy ez nem korona, hanem valami teljesen más vírus. 

A gyerekek jól vannak. Néha a fiúk megőrülnek. Szereztem nekik egy focilabdát, hogy tudjanak az udvaron játszani; annyira vigyáznak rá, hogy a rózsabokrokat elkerítették, nehogy kilyukassza a tövis ezt a labdát is. (Aztán átrúgták a szomszédba, szerencsére nem szedte szét a kutya, mielőtt a szomszédasszony visszadobta volna.)

És ha még egyszer valaki az erős immunrendszerrel, az összeesküvéselméletekkel, a tüntetésekkel, vagy a szakállas idiótával és az amerikai nemorvos orvosokkal jön, azt letüsszentem. : P




1 megjegyzés: